Lévai Anikónak közös földtulajdona van a Fejér megyei állami földbérletek dobogós helyezettjével, a felcsúti Flier Jánossal, aki családtagjaival együtt az országos átlag tízszeresét, 377 hektárt nyert el a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) 10 évre titkosított földpályázatán. A közös szántó Orbán Győző ingatlanforgalmazó cége, a CZG Kft. 13 hektáros Hatvan pusztai műemléki majorja fölött fekszik, melyet a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester által közelmúltban elnyert állami földbérletek ölelnek körül.

Alcsút és Bicske között terjeszkedik az Orbán-uradalom

A miniszterelnök édesapja, Orbán Győző ingatlanforgalmazásra szakosodott cége, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonában áll tavaly július óta az Alcsútdoboz Hatvan pusztai majorság, ami egykor József főherceg majorsága volt és amit saját állítása szerint jelenleg a felcsúti polgármester, az Orbán-család bizalmi embere, Mészáros Lőrinc bérel. A 13 hektáros műemléki területet azok az állami földek veszik körül, amiket Mészáros cége, a Búzakalász 66 Kft. a közelmúltban nyert el 20 éves bérletre, fölötte Lévai Anikó szántói fekszenek – derül ki az atlatszo.hu által aktuális földhivatali adatok felhasználásával összeállított térképből. Tovább a teljes cikkhez.

Flier állandó ügyfele a miniszterelnök feleségének: adnak-vesznek, cserélnek évek óta. S hogy mit? Földet. Volt, hogy Lévai öt napig volt tulajdonosa egy alcsútdobozi zártkertnek és gazdasági épületnek, hogy azután elcserélje Flier bicskei földjére. Lévai Flier testvérével, Flier Tamással is cserélt földet, de olyan is előfordult, hogy oda-vissza ment a csencselés: Lévai elcserélte 7 hektáros szántóját Flier Jánossal, majd két évre rá megvásárolta tőle. A helyiek szerint Flier műveli Lévai földjeit. Az atlatszo.hu megkérdezte Flier Jánost, ő műveli-e Lévai Anikó földjeit Felcsúton és Bicskén, ám ő megtagadta a válaszadást, mondván: semmi közünk hozzá.

Ez azért érdekes, mert a miniszterelnök felesége vagyonnyilatkozatában fontosnak tartja évről évre megjegyezni: nem ő veszi fel földjei után a támogatást, hanem azok haszonélvezői illetőleg használói. Ez a megjegyzés a „ne mi nyerjük a legtöbbet” botrányra emlékeztet – a Tokaj-hegyaljai szőlőtársaságban való részvételét először elhallgatta vagyonnyilatkozatában Lévai, majd nyilvánosságra kerültek a „nemtaggyűlési” jegyzőkönyvek, majd a sajtó kiderítette, hogy ha nem is a legtöbbet, de több tízmillió forint állami támogatást nyert el a társaság. Lévai a botrányt követően kiszállt a Szárhegydűlő – Sárazsadány – Tokajhegyalja Kft.-ből, bérbe adta szőlőföldjeit a társaságnak, majd 2009-ben eladta azokat Kékessy Dezsőnek.

Ám Lévai Anikó bicskei és felcsúti, összesen közel 80 hektár földje egyikére sincs bejegyezve hogy ki a földhasználó, holott ennek feltüntetése előírás. „A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza: földhasználati jog, haszonélvezeti jog és használat joga.” Ugyanez volt a helyzet korábban a sárazsadányi földekkel. Mivel a politikusok vagyonnyilatkozatának nem kell tartalmaznia házastársuk jövedelmét, nem tudni, földbérletből vagy a gazdálkodás által megtermelt javakból milyen nagyságrendben keletkezik bevétele a miniszterelnök őstermelő-bankjogász feleségének.

A felcsúti földek legtöbbjét a Flier család tagjai nyerték el tehát, míg a Fejér megyei összesítésben a dobogó harmadik helyén végeztek a csákvári gazdasághoz közeli személyek és Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, a Puskás Akadémia elnöke mögött. Flierék a megye eddig bérbe adott, köztulajdonban lévő területeinek 7 százalékán gazdálkodhatnak az elkövetkező húsz esztendőben.

Szarok rá, szarok rá, hogy más mit mond, engem az érdekel, hogy itt mit mondanak rólam, mert higgye el, én vagyok annyira önérzetes, meg én alföldi származású vagyok… De akár a faluban is bárkit megkérdezhet, hogy mit mond a Mészáros Lőrincről, mert ilyet soha nem mondanának, amit az Ángyán mond, meg a Szabó Rebeka, nem tudom, hogy hívják őket ott fönt a Parlamentben – mondta Mészáros Lőrinc az atlatszo.hu-nak adott fél órás interjúban. Tovább a teljes interjúra.

Flier János felesége a Fidesz helyi elnöke és a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje volt a 2010. évi önkormányzati választáson, s csak néhány szavazat választotta el a győzelemtől. Az akkor győztes Varga Györgyöt tavaly cége adótartozására hivatkozva eltávolították székéből – helyére Mészáros Lőrinc került. Flier szervezte annak idején a helyi polgári köröket, és szponzorálja a helyi futballakadémiát. Lányuk, Junek (Flier) Nikolett a Vidékfejlesztési Minisztériumban dolgozik – ő 88 hektárt nyert el az állami földbérlet pályázaton.

Flier az első Orbán-kormány által privatizált 12 agrárcég egyikében, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt.-ben (HKG) szerzett 2001 októberében közvetett tulajdonlással közvetlen befolyást másodmagával. Utóbb ez a cég a Mamut üzletközpont létrehozásával ismertté vált Kenyeres Sándor ingatlanvállalkozó és társai tulajdonába került. Az eredetileg autóvillamossági szerelő Flier János 1999-ben a HKG igazgatósági tagja lett – ezt a tisztet 2003-ig töltötte be, mikor megérkezett az új garnitúra.

Demján: A Korda Stúdió saját szállodát fog építeni

„Demján úr soha nem hallott a szállodáról, senkivel nem állapodott meg. A Korda saját szállodát fog építeni!” – válaszolta Demján Sándor kommunikációs tanácsadója, Takács Ildikó az atlatszo.hu kérdésére. Demján Sándortól azt kérdeztük – miután erre sem az Alcsútdoboz Hatvan puszta majorság 13 hektárját állítása szerint bérlő Mészáros Lőrinctől, sem az ingatlanok tulajdonosa, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonos-ügyvezetőjétől, Orbán Győzőtől nem kaptunk választ -, hogy szóba került-e közte és a szóban forgó szereplők között szállodai kialakítás az Alcsútdoboz Hatvan pusztai majorság műemléki épületeire abból a célból, hogy az a közeli Etyeki Filmstúdióba érkezők fogadását szolgálja, illetve megállapodtak-e bármiben a fenti kérdésben bármelyik szóban forgó szereplővel?

A miniszterelnök felesége több mint 50 hektáros, első felcsúti földszerzése 2001-ben ugyan csak kötődik a helyzetbe hozott HKG-hez: Lévai Anikó azt Flier privatizációbeli tulajdonostársától, a HKG akkori vezérigazgatójától, Bognár Sándortól tíz nappal a privatizáció után, jutányos áron vette meg. A tulajdonos-vezérigazgató tulajdonjog fenntartással vásárolta föl a kilenc tagból álló birtokot s adta át Lévainak százezer forintos hektáronkénti áron, ugyanakkor, amikor a HKG Rt. vezetőjeként 300 ezer forintot kínált hektáronként a környékbelieknek.

Lévai Anikó legnagyobb egybefüggő termőföldjét, a 25 hektáros felcsúti szántóját – amely Flier Tamás marhalegelője mellett fekszik, s ahonnan látható, hogy épül a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia 3000 fő befogadására alkalmas új „Center pályája” – visszaminősítette nádassá és rétté. De csak a vagyonnyilatkozatában. Pedig egyszer már annak átminősítését korábban feltűntette a képviselők és házastársaik számára évente kötelezően leadandó iraton. Hogy miért tért vissza az Orbán-kormány második, 2010-es színre lépésekor a sok évvel ezelőtti, szerényebb értéket mutató besoroláshoz, nem tudni.

Ferenczi Krisztina

(Folytatjuk. Fotó: atlatszo.hu)

Forrás: EFF

A jog

Ha a korrupció elleni kormányzati intézkedéseket meghatározó 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozat szerinti – határidő nélküli – feladat, miszerint a jogszabálytervezetek korrupciós kockázatait vizsgálni kell, már teljesült volna, akkor a „plázastop” alóli mentesítés szabályrendszere minden elfogadható módszertan, de a józan ész szerint is piros filctollal lett volna bekarikázva.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény „Egyes kereskedelmi építmények létesítéséről” szóló fejezete és az azt végrehajtó 367/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet önmagában sem egy túlcizellált szabályozási keret, de ha az eljárást és – a miniszteri döntést a miniszterre nem kötelező állásfoglalásával csak előkészítő, három NGM-es és két VM-es kormánytisztviselőből álló – „felmentési bizottság” szervezetét leszámítjuk, akkor a dolgok érdemét öt mondatban rendezték a jogalkotók:

300 m²-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető vagy ezt meghaladó méretre nem bővíthető, azonban a tilalom alól a kereskedelemért felelős miniszter felmentést adhat. A miniszter a felmentésről való döntés meghozatala során a fenntartható kereskedelem követelményeit vizsgálja, különösen az alábbi szempontok szerint:

a) a tervezett építmény vidékre és a környezet védelmére gyakorolt hatása, különösen a települést és annak vonzáskörzetét illetően,

b) az érintett település és annak vonzáskörzetéhez tartozó települések népességének kereskedelmi ellátottsága,

c) helyi és egyéb piaci lehetőségek.

A bizottság állásfoglalása ezek mellett figyelembe veszi a következőket:

a) a felmentési kérelemben szereplő kereskedelmi építmény környezetre gyakorolt hatása,

b) a felmentési kérelemben szereplő kereskedelmi építmény vidékfejlesztésre gyakorolt hatása,

c) a felmentési kérelemben szereplő kereskedelmi építmény településén és vonzáskörzetében meglévő kereskedelmi építmények, piacok környezetre és vidékfejlesztésre, valamint a lakosság életkörülményeire, továbbá a kérelemben szereplő kereskedelmi építményre gyakorolt fenntarthatósági hatása.

A szempontok viszonyáról

Minden elutasító határozat tartalmaz egyoldalnyi betűre azonos szöveget, amelyek – nagyjából egy alkotmánybírósági határozat absztraktsági szintjén, ám a fogalmi zártságot nélkülözve – betekintést engednek a kialakított „elvekbe”. Az egyik panelből tudhatjuk meg, hogy

„[v]iszonylag szigorú, ám arányos gyakorlat kialakítása indokolt”,

amely más hatósági eljárásoktól – így különösen az környezetvédelmi és az építésügyi hatósági eljárás szempontjaitól – független. Ez a függetlenség aztán az egyedi elbírálás szintjén odáig fokozódik, hogy a döntések kifejezetten figyelmen kívül hagyják a kérelmezők által becsatolt tervtanácsi határozatokat, szakhatósági hozzájárulásokat, vagy akár a már benyújtott építésügyi dokumentációt, minthogy ezek más eljárásokhoz kapcsolódnak. (Ez különösen azért nagy kár, mert e csatolt iratokból a beruházással összefüggő tények, illetve olyan hatóságok álláspontja derülhetne ki az NGM számára, amelyek akár járhattak is az érintett ingatlanokon, illetve adatokkal rendelkeznek a lehetséges hatásokra vonatkozóan.) A cél preventív, mert a kereskedelmi tevékenység a környezetre olyan hatással járhat, amit a környezetvédelem represszív szankciói már nem képesek orvosolni. Környezetre „jelentős hatást gyakorló, azt terhelő” beruházás támogatása mégis lehetséges „a vidékfejlesztési és a kereskedelmi ellátottság számottevő, jelentős érdekei mentén”. Úgy tűnik viszont, hogy ha az NGM megállapítja a környezeti hatások problémamentességét, akkor a többi szempont érdemi vizsgálatára már nem tér ki.

Környezeti hatás

Az eljáró szerv szerint figyelembe veendő különösen az építmény mérete, helye, funkciója, a forgalom várható nagyságrendje, az azáltal generált szennyezés, de „további szempontok is mérlegelhetőek”, így a beruházás (tovább nem részletezett) környezetbarát minősége, illetve a korszerű hulladékkezelés, bár ez utóbbiak „a benyújtandó kérelemnek nem tartalmi elemei”.

A jelentős környezetterhelés tehát – más meghatározó szempont híján – önmagában elutasítással jár. Ez azonban az egyes ügyek szintjére jutva azért problémás, mert – bár ha valami, akkor a környezeti hatás mérhető – itt is a levegőben lóg az ezzel kapcsolatos véleményezés. Arra a kérelmezői álláspontra például, hogy amely az ipari körzetben megvalósuló beruházástól a kamionforgalom csökkenését, illetve a környék rendezését várja, az a miniszter válasza, hogy az figyelmen kívül hagyja a megnövekvő áruszállítással és vevőforgalommal járó szennyezést. Ez persze így van, de az egymással ellentétes hatásokat össze senki sem vetette, hisz ilyen kötelezettség nem is állt fenn. Még szembeötlőbb az eljárás komolytalansága a hajdúsámsoni – amúgy a kérelem szerint 2010 óta az önkormányzattal egyeztetve előkészített – meg nem épülő Penny Market esetében, ahol a 200 méter kerékpár- és gyalogút létesítése, valamint a környékbeli utak rendezése ellenére okoz a belvárosban nagy forgalmat, így nagy zaj- és légszennyezést.

Amellett, hogy a miniszter bátran foglal állást érzésből a környezeti hatások tekintetében, a beruházás egyes körülményeinek megítélése sem következetes: az új parkoló kialakításából fakadó járműforgalom ugyanúgy a jelentős környezetterhelés egyértelmű jele, mint az, ha az üzlet más kereskedelmi létesítmények mellett épülne fel. Legalábbis Vácott, mert Nyíregyházán és a XV. kerületben a kereskedelmi egységek szomszédsága már jó pont volt.

A pozitív környezeti hatások valós felmérése is kétséget ébreszt, legalábbis ott, ahol a korszerű építési technológia szempont volt, semmi nem utal arra, hogy a mentesítésnél ezt ténylegesen ellenőrizték is volna.

Vidékfejlesztési hatás – gazdasági hatás

Ami a törvényben még a vidékre gyakorolt hatás volt, az a kormányrendeletben már vidékfejlesztés, a döntésekben pedig általános gazdaságfejlesztés. Pozitív a vidékfejlesztési hatása például a barnamezős (ipari rekultivációs) beruházásoknak, a kapcsolódó közútfejlesztésnek vagy egy, az önkormányzat részére létesítendő rendezvényteremnek (bár ez az ezt elismerő konkrét döntések esetében nyilván nem vigasztalta az amúgy elutasított ügyfeleket).

Kereskedelmi ellátottság, a „helyi és egyéb piaci lehetőségek”

A szempont minden esetlegessége ellenére itt támaszkodnak a döntések egyedül empirikus adatokra: a miniszter az adott településen bejelentett, azonos termékkört értékesítő üzletek száma alapján mérlegeli e feltételek fennállását. (Bár feltűnő, hogy az amúgy rendre meghivatkozott, a települési jegyző által vezetett online kereskedelmi nyilvántartás felhívása egyes esetekben elmarad, és ilyenkor más adatforrás sem kerül a helyébe.) Jó hír például a kőbányaiaknak, hogy immár hivatalos, hogy „Kőbánya jelenleg megfelelő kereskedelmi ellátottsággal rendelkezik”. Mély elemzést mindenesetre nem jelez, hogy pontosan ugyanez a megállapítás szerepel Novaj község kereskedelmi ellátottsága kapcsán is, holott az ottani – amúgy a CBA franchise-ba igyekvő – kérelmező azzal érvelt, hogy a településen csak két 20-30 m²-es elavult felszereltségű élelmiszerbolt működik, így a nagyobb bevásárlásokat mindenki Egerben intézi.

Összegzés

Önmagában védhetetlen döntést nem találtunk, azonban az egyes döntések közötti ellentmondásokat és kellően meg nem alapozott megállapításokat annál többet. Különösen szembeötlő, hogy az élelmiszerkereskedelem valahogy mindig megalapozza a fenntarthatatlanságot: ha ez továbbra is ki nem mondott elv marad, akkor tisztességesebb lett volna ebben a körben felvállalni az abszolút tilalmat. Ennél is sürgetőbb lenne azonban, hogy jogszabályba kerüljön egy részletes mentesítési szempontrendszer. Jogállamban megengedhetetlen, a jogbiztonság elvével homlokegyenest ellenkező eljárás, ha az eljáró hatóság maga alakítja ki döntési szempontjait, de azokat sem alkalmazza következetesen. Ilyen megalapozottságú indokolásokkal majd milliárdos hipermarket- vagy plázaberuházások engedélyezéséről dönteni is több lenne, mint bátorság. A döntések elemzése alapján azt is bizton kijelenthetjük, hogy az eljárás valóban óriási korrupciós kockázatot jelent.

>>> Az NGM-től plázastop ügyben kapott válaszainkat itt egyben letöltheti (PDF)

Gáli Csaba – Sepsi Tibor

Alcsútdoboz’s historic farm, called Hatvan puszta which once belonged to Archduke Joseph is now rented by Lőrinc Mészáros, mayor of Felcsút. The proprietor is CZG Kft, which belongs to Győző Orbán, father of present prime minister, well-known mine-owner in western Hungary. The farm is surrounded by lands rented by Mészáros’s company, Búzakalász 66 Kft. All of these lands are national properties put to farming lease on tenders. Two other plough-lands next to Mészáros’s farming lease belongs to Anikó Lévai, Viktor Orbán’s wife.

Although we saw construction works and local rumors say the mayor of Felcsút is planning to open a hotel there, he claims the buildings are used as warehouses, the construction works we managed to film are conservation works only. Local told us, that Mészáros plans to open a hotel on the site to provide accommodation for filming crews working in the Korda Filmstudios. Korda Filmstudios are located in Etyek, a village near Alcsútdoboz and belongs to entrepreneur Sándor Demján, placed fourth on the list of wealthiest Hungarian people.

The story also fits in to the series of scandals which are mostly based upon land leasing practices in Fejér County. One of the main promise of Fidesz before they won the elections in 2010 was to help local farmers to get local lands. Tenders would have been set up in favor of farmers with less than 300 hectares on their own, but later this figure had been raised up to 1200 hectares. Applications were judged by subjective views and their results have been classified for ten years. This resulted that local farmers could not even rent a single square-meter, but Mészáros’s company and his family members won 1377 hectares in the area.

Lőrinc Mészáros, mayor of Felcsút was nominated for the presidency of Ferenc Puskás Football Academy by Viktor Orbán. This six-year-old football academy is building its own stadium in the village of Felcsút from public funds. Mészáros is also the president of the landowner’s community of Alcsútdoboz and Felcsút. This may be the reason why local farmers claim he have been a strawman in applying for national properties.

His response for our question quoting recent concerns of former undersecretary József Ángyán and oppositional MP Rebeka Szabó was: ‘I don’t give a fuck about what they say.’ We got no responses to further questions neither from him, nor CZG Kft, the farm lessor company owned by Győző Orbán.

>>> Feljelentés, PDF

Forrás: Mother Jones

Miskolczi started his career in 1971 at the Institute for Atmospheric Physics of the National Meteorological Services in Hungary, and obtained outstanding results in the area of transmission of infrared radiation. In the ’80s, while working as a research associate at the European Centre for Theoretical Physics, he developed the “Hartcode” model, which is currently being used for calibrating radiation measurement instruments of satellites. In 2001, Miskolczi joined NASA’s Langley Research Center, where he started to develop his climate theory. In 2006 NASA did not consent to the publication of his results, so Miskolczi resigned from his position.

In January 2011 Geodetic and Geophysical Institute of Hungarian Academy of Sciences (HAS) launched a one year long project to examine Miskolczi’s theory. Physicist Miklós Zágoni, author of the report claimed that he found no mathematical mistakes in Miskolczi’s work and validates the physicist’s statements about some serious deficiencies are present in the commonly recognized paradigms. ‘The present global-warming is not connected to the greenhouse-effect’, Zágoni said in an interview about the report for Magyar Narancs. But in the report’s conclusion Zágoni also affirms that Miskolczi’s results underpin the international efforts to restrain carbon dioxide emission. In Ferenc Miskolczi’s opinion the report shows the lack of professional expertise and objectivity. ‘Clearing up the connection between CO2 and global warming is of prime importance. Spending billions of dollars on the work of non-professional experts at the IPCC (UN Intergovernmental Panel on Climate Change) is a crime’, Miskolczi said.

Atlatszo.hu takes no position in the scientific and political debate related to Miskolczi’s theory, nor does it purport to have the expertise to do so. By publishing the report of Geodetic and Geophysical Research Institute concerning Miskolczi’s theory, we are only discharging our duty: to inform the public and allow open and informed debate about what we believe to be matters of public concern and interest.

Miklós Zágoni: Critical examination of the research results of Miskolczi Ferenc – report, HAS – Geodetic and Geophysical Research Institute (Hungarian, PDF)

Ferenc Miskolczi’s comments on the report by Miklós Zágoni (Hungarian, PDF)

Minutes of the January 17, 2011 meeting at the Geodetic and Geophysical Research Institute (Hungarian, PDF)

Felcsút polgármesterét, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnökét, a Mészáros és Mészáros Kft. tulajdonosát, az e cég tulajdonában álló, tavaly februárban alapított Búzalakász 66 Felcsút Kft. ügyvezetőjét, az egyszemélyes Mészáros Autó Javító Kft. tulajdonos-ügyvezetőjét arról kérdeztük, mi a titka? 

Mi a titka, hogy családtagjai és a Búzakalász Kft. a dobogó második helyén végeztek a Nemzeti Földalapkezelő legnagyobb botrányt kiváltó Fejér megyei állami földbérletekre meghirdetett pályázatán – első helyen az egykori Csákvári Állami Gazdasághoz köthető személyek, harmadik helyen az első Orbán-kormány által privatizált 12 állami gazdaság egyikének, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságnak akkor helyzetbe hozott egyik tulajdonosa, Flier János végzett családtagjaival.

- Nekünk ez a lelkünk, vidéki embereknek a föld és higgye el nem azoknak a lelke, akik ott a flaszteren fönt Budapesten azt mondják, hogy ezek milyenek ezek a szemét vidéki parasztok, mert nincs azért mindenbe, sőt semmiben azt hiszem nincs igazuk. Mert nézze egy pályázat és én önt régóta ismerem, írt már egy két kedves – ezt nem pozitív előtejjel mondom – cikket még az előző kormányzás alatt, de egyet mondok önnek, hogy tulajdonképpen egy pályázaton, aminek ugye egy győztese van, mert egy pályázati rendszernek, akármit teszünk, sajnos egy nyertese van. Most ha a Pista nyert volna vagy a Józsi, akkor ő is szemét lett volna? Vagy csak én vagyok azért szemét, mert én a Mészáros Lőrinc vagyok, aki életében nem privatizált semmit, nem nyert semmiféle pályázatot, mindent a saját erejéből teremtett meg, az a több száz alkalmazott, aki nálam dolgozik, kérdezzen meg bárkit, hogy mit mond a Mészáros Lőrincről.

F.K.: Honnan való?

M.L.­­­­­: Karcagi származású vagyok, higgye el nekem, hogy én bármikor így, ilyen gerinccel kimegyek, bármelyik faluba itt a környéken, és bármelyik gazda elé oda állok.

M.L.: Az a helyzet tudja, hogy egyedül pályáztam az összes alcsútdobozi földre, tehát nehéz lett volna nem nekem nyerni, én úgy gondolom.

F.K.: Igen, tényleg egyedül?

M.L.: Igen, képzelje.

F.K.: És ezt honnan tudja?

M.L.: Hát kikértem, hát nem titkos az, hogy hányan pályáznak az nem titkos, az hogy kik azt nem tudom, de azt, hogy mi egyedüliként pályáztunk az alcsúti földekre. Úgy nehéz lett volna azért másnak megnyerni.

F.K.: Hatvanpusztán fönt azt a volt lovas telepet kitől bérlik?

M.L.: A CZG Kft.-től bérlem.

F.K.: Az nem állami vagy önkormányzati tulajdon?

M.L.: Nem, nem, nem.

Alcsút és Bicske között terjeszkedik az Orbán-uradalom

A miniszterelnök édesapja, Orbán Győző ingatlanforgalmazásra szakosodott cége, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonában áll tavaly július óta az Alcsútdoboz Hatvan pusztai majorság, ami egykor József főherceg majorsága volt és amit saját állítása szerint jelenleg a felcsúti polgármester, az Orbán-család bizalmi embere, Mészáros Lőrinc bérel. A 13 hektáros műemléki területet azok az állami földek veszik körül, amiket Mészáros cége, a Búzakalász 66 Kft. a közelmúltban nyert el 20 éves bérletre, fölötte Lévai Anikó szántói fekszenek – derül ki az atlatszo.hu által aktuális földhivatali adatok felhasználásával összeállított térképből. Tovább a teljes cikkhez.

F.K.: És mi épül ott?

M.L.: Nem épül semmi szerintem, az műemlék épület és ott van némi helyreállítási kényszer, hát én gépeket tárolok ott meg eszközöket, mert azért több cégem van, közel 250 alkalmazottam van, úgyhogy azért a környéken csak adok feladatot az embereknek.

F.K.: Akkor ugye az utolsó kérdés, hogy ön műveli-e miniszterelnök feleségének a földjeit?

M.L.: Nem.

F.K.: A Flierék művelik?

M.L.: Nem tudom, ki műveli, én biztos nem.

F.K.: És akkor a maga marhái merre?

M.L.: Hát az ott Görbölön.

F.K.: Görbölön legelteti.

M.L.: Igen, persze.

F.K.: És mi van a juhásszal?

M.L.: András?

F.K.: András. Megvan?

M.L.: Rendben van, hát ott úgy van, hogy az Andrásnak…

F.K.: Ők nem pályáztak?

M.L.: Az András, én nem tudom, hogy pályáztak – az Andrásnak én odaadtam, mert ugye ott nekem elég nagy területem van és az Andrással az pont az én birtokomon van, ugye a birkái és azt én örökös használatra oda adtam neki. Jó viszonyt ápolok.

F.K.: Demján úrral is sikerült megegyezni?

M.L.: Demján úr a szomszédom, Sanyival nekem nincs semmi. Tehát nekem nincs semmi a Demjánnal, hát üzleti kapcsolatom ugye eleve nincs vele, ugye milyen lenne, ő egész más világba van, mint én, tehát magas építés. Ismerem persze, mert támogatta az Akadémiát hosszú éveken keresztül a Demján Sándor. Nagy tisztelője vagyok ezért, mert hát azért rengeteg támogatást juttatott az Akadémiának, mint magánember, csak becsülni tudom őt.

F.K.: És a sportcsarnok, ami most épül, abban is benne van Demján úr támogatása?

M.L.: Sportcsarnok?

F.K.: Ami most épül majd.

M.L.: Center pálya épül, sportcsarnok nem épül.

F.K.: Akkor fedett lelátós Center pálya.

M.L.: Hát abba van, abba van ugye egy TAO-s pénz természetesen, adó pénz illetve hát az önerőt azt nekünk kell, az Akadémiának biztosítani, harminc százalék önerőt kell biztosítani, azt ugye természetesen mi is nagyrészt támogatás útján tudjuk össze szedni, mert ugye 2006-óta, mióta működik az Akadémia, egyértelműen csak magán támogatásból tud…

F.K.: És Demján úr?

M.L.: Igen, igen, igen. Ő lokálpatrióta azért a Sándor, ő etyeki, tehát támogat igazából nem csak minket, mindenkit.

F.K.: És Csányi úr is beszáll?

M.L.: Csányi úr is támogat.

“Szarok rá hogy más mit mond” – Mészáros Lőrinc vs Ferenczi Krisztina from atlatszo.hu on Vimeo.

F.K.: A Center pálya?

M.L.: Hát személyesen nem száll be ebbe senki, nézze most is azt mondom a Center pálya építésébe, 70%-ba ugye az adótámogatást tudjuk felhasználni, a TAO-s támogatást, 30%-ban meg önerőt kell igénybe venni.

FK: Ön szerint ötven év múlva mi lesz?

M.L.: Hát az a baj, hogy nem érem meg, bárcsak megélném, hogy ötven év múlva mi lesz.

F.K.: De az unokái megélik.

M.L.: Én azt gondolom, ami itt készül, Krisztina én azt gondolom, az ugye nem magunknak készül, hanem a jövőnek (…)

F.K.: Igen, csak amikor már nem önök működtetik és elmennek a szponzorok, Demján úr, Csányi úr, mindenki. Marad Felcsút és egy nagy stadion.

M.L.: Nézze, hát én azt gondolom, azért én nem vagyok ennyire borúlátó, azért a sportot támogató emberek talán mindig lesznek, én nem vagyok pesszimista, amúgy se vagyok pesszimista, én azt gondolom, hogy hosszútávon lehet fenntartani egy létesítményt, mondjuk, ehhez kötni kell egyéb más ügyeket, mert önmagában csak a kollégium, az akadémiai képzés nem biztos, hogy ezt ugye meg tudja oldani.

F.K.: És ötven év után mit tudnak kezdeni ezzel, hogy a föld nem az önök tulajdona, jó tudom, ezt már csak unokáink élik meg.

M.L.: Milyen föld?

F.K.: Hát ezekkel az adomány földekkel, mit a Flieré, mint az Orbán Viktoré, amit ötven évre oda adtak, azokkal mit lehet csinálni, rajta van az építmény.

M.L.: Hát mindent az alapítvány fejlesztett.

F.K.: Kifizeti az alapítvány?

M.L.: Hát ez is lehet majd egy megoldás, mert igaz az alatta lévő földterület nem a miénk, de az összes az első perctől ügy, ami rajta történt földkivonás, építkezés, azt mind ugye az alapítvány finanszírozta, tehát igazából ott minden pénzt a Puskás Akadémia tett le az asztalra, rendes emberek oda adták, tulajdonképpen oda adták használatra egy jó cél érdekében én azt gondolom.

F.K.: Világos, csak tisztább úgy lett volna, hogyha örökbe adják, ez az ötven évre, ezzel olyan nehéz mit kezdeni.

M.L.: Hát igazából lehet, hogy ebbe igaza van, hogy az lett volna jobb megoldás, egyszerűen ők döntöttek így, meg hát ugye a jogi képviselők.

(…)

Ferenczi Krisztina

(Folytatjuk. Fotó: atlatszo.hu)

The ‘model of Érpatak’ is based on ‘changing blood-criminals behaviour’ by strict laws, constant control and denying social benefits in case of not ‘standing in the line’. But Orosz also drew the line far beyond this: ‘criminals should be placed in Siberian prisons until we don’t reintroduce death-penalty.’ The mayor’s practice, which critiques call humiliating and illegal, is now set in dozens of Hungarian towns and villages and it made him quite popular on the far-right.

Although rightist websites usually call the ’model of Érpatak’ a viable solution against crime, some say it is not more than a hype. ’My biggest problem with the model of Érpatak that it’s not true’ – says Zoltán Orgován, president of the local Roma Municipality since 20 years. ’The mayor refuses to obtain documents about the village’s economic management but he collects signatures on blank papers and then writes on it whatever he wants. If you don’t sign it you get disqualified from public works and social benefits’ – Orgován says.

The mayor also applies the village’s field ranger to photograph house-fronts to see which families should get penalties for not keeping in the right order. Moreover the field ranger could not be hired by the municipality because his criminal record is not clear. Local forest owners appealed for this to the county’s government office last May, but they got no response. By the way, under-secretary of agriculture and ex- accountability commissioner Gyula Budai called Orosz his friend when he was answered about the processes being under way in his election district.

Zoltán Mihály Orosz, who used to be a teacher of mathematics and physics, also approaches metaphysical levels. To strengthen his ’public life clearing battle’, Orosz founded a church and two orders of knighthood, each of them called: Church of Sophia Perennis, Order of the Heart of the Sun and Contemplating Order of the Eye of the Heart. Two months ago Orosz started to call himself a doctor. He says he learned to years to get doctorate on his own church’s theological training.

In the last years the mayor became a celebrity in the right-wing media, his practices appear as a role model for villages suffering from deep poverty and serious criminality. In the mean time, official website of Érpatak became a propaganda site of Orosz’s public safety model and his far-right ideas. Since two-years Orosz’s been organizing commemoration events for the breakout of Hungarian and German soldiers from the Buda Castle in 1944. The venue of this event is the primary school of Érpatak where he invites militarist neonazi-sponsored group Hungarian National Frontline to praise war-criminal Ferenc Szalasi, leader of the National Socialist Arrow Cross Party.

We asked government representatives if they found these processes worrying but we got evasive answers. Győző Vinnai Dr, governmental representative claimed ‘it is out his competence’ to measure if any illegal actions happened on the commemorations, and municipalities are free to edit their own websites until the law is not harmed. Zsolt Zsíros Dr, public prosecutor of Szabolcs-Szatmár-Bereg county in reference to Hungarian National Frontline’s presence on an official event claimed his office has no right to control unregistered organizations. They also rejected responsibility in the case of how Orosz could avoid dispossession in 2010 due to his criminal record.